2013. március 1., péntek

14. Bejegyzés: Újabb megbizonyosodás és éberség.

Üdvözöllek kedves olvasó!

Ebben a bejegyzésben ismételten egy olyan tapasztalat sorról beszélek, ami tényleg a mai nap folyamán azonnal 3-4 óra múlva vissza is ütött. Egyszerűen csakis a racionalitásra hagyatkoztam. Arra a részünkre, ami felelős a helyes megítélések és elemzésekért is. Az elemzések nem problémák egyáltalán. De a megítélés. Na az már önmagában egy időzített bomba (is) lehet.

A mai nap folyamán annyi történt velem, hogy a másikoknak (Tudod te is kiknek.) volt egy kísérlete, hogy engem eltántorítsanak (szabotáljanak) ettől a Fénymunkától. Leakartak állítani, hogy az eljövő 2-3 hétben "pihenjek". Végül aztán körbenéztem a helyzet tekintetében is, hogy miért pont most akartak engemet "kényszer" pihenőre küldeni. Amikor is az események különösen gyorsan pörögnek. Ráadásul Gaia nevében. Igen a Földanya nevében (Ez pedig törvénysértés a galaktikus kódex szerint.), aki ilyet sosem tenne, mert a saját időmmel és dolgaimmal saját magam rendelkezem és nem pedig más. (Már itt furcsa volt az egész, mert a szabad akarata mindenkinek megvan.) Oszt végül egy jó ismerősömmel is közösen bevizsgáltattam a dolgokat és végül is igazam volt, hogy ez nem oké. Egyben bizonyítékot is kértem szó szerint magától a Létezéstől és mi lett? Megkaptam.

Nem is akárhogy. Ebben a formában, hogy tényleg van itt nem is egy csoport, akik a Fényt ténylegesen szolgálják tettlegesen is. Itt most csakis a földönkívüliekre gondolok. Ja igen. A mai napon is az történt velem, hogy megint kissé megjelent bennem a kétség a pápa lemondását, az angol királynő és a többi fejesnek vagyis inkább nagyhalaknak az elkapásában, hogy tényleg ez történik e, ami a Teremtő terveiben szerepel. De aztán jöttek a finom jelzések, hogy a hit fontos. Igen és tényleg az. Meg még az is jött jelzésnek (a segítőktől), hogy jól csinálom ezt, hogy teljesen éber vagyok és figyelek, hogy merre hány méter és nem ész nélkül megyek neki a falnak. És ez tényleg fontos, hogy ébernek kell lenni, ami igaz is. De nem görcsösen, hanem természetszerűen és nem nekünk kell úgy megoldani minden elképzeléssel a problémákat, hogy mi magunk elkapjuk és bosszút állunk rajtuk (Mert az csak rontana a helyzetünkön), hanem a Teremtőnek átadni a dolgokat és hagyni intézkedni, hogy ezeket ő maga elrendezze. Addig meg, hogy a változás folyamata felgyorsuljon, addig meg magunkon(!!!) dolgozunk. És hát igen a Teremtő ténylegesen dolgozik a háttérben nagyon erősen azoknak az emberekkel közösen, akik tudják végezni bosszú és vérfürdő nélkül ezt az egészet. Nemcsak velünk közösen, hanem magával az Univerzum többi népével is. Ami itt most a Föld történelmében tényleg egyedülálló.

A bizonyíték(ok) azt mutatták meg nekem, hogy a (természetes/jövő) megbizonyosodás és (természetes) éberség meghozta a kívánt formáját. Vagyis egyensúlyban tartottam saját magamat. Sosem árt a többféle meggyőződés. Akár fizikai vagy nem fizikai dologról is van szó. De mindezek mellett egy nagyon fontos pillér maga a hit. Nekem ez "tudattalanul" kiment belőlem kissé és kaptam a finomabbnál finomabb jelzéseket. (Angyali számok, a földönkívüli segítőktől és a Felemelkedett Mesterektől is kártyák formájában.)

Végül a lélektestvérem (Az ő külön kérésére nem írok róla, mert sok hazugság van róla itt a Földi történelmi dokumentumokban és itt a blogomon nem a vitaindítás és a megosztás a cél.), aki az egyik itt tevékenykedő galaktikus csoport vezetője. Megkereste ezt az imposztort miután megbizonyosodtunk róla, hogy tényleg egy imposztor volt az, aki beszélt Gaia nevében hozzám. És tényleg a reakciók a lényegek mindig az adott beszélő entitás részéről. Az imposztor kissé fölényesen beszélt nekem, hogy a fizikai testtel azt csinál (Gaia), amit akar. Ez nekem nagyon gyanús volt már az elejétől fogva. És végül, amikor lebukott ez az entitás. A lélektestvérem kinyomozta, hogy honnan jött az üzenet és az embereivel közösen megkeresték és végül jól elverték őt, mint a taxiórát. Aztán ezt az entitást berepítették a galaktikus központi napba és most már a Teremtő előtt van.

Nekem a következő dolgokat tanította meg ez a szituáció ismételten. A dualitásnak már tényleg egyáltalán nincs helye itt a Földön. A kétség, a tehetetlenség, a folytonos (fizikai/nem-fizikai) bizonyíték kérés és a hit hiánya tényleg aláás mindent. És itt most csak önmagát a hitet emelném ki.

Ez nekem arra is már megint egy ordító bizonyíték volt arra, hogy tényleg mi magunk formáljuk a mi bolygónk létét és csakis a feltétel nélküli szeretet tudja megadni azt a kulcsot, ami a szabadságunk kulcsa. Minden más csak visszaránthat. Ez nekem már a második megerősítés idáig.

Ezért nagy felelősség is nyomja ezzel együtt a vállunkat, hogy mit mondunk, gondolunk és teszünk. Az erőszak tényleg csakis a másik oldalt erősítheti. Meg a folyamatos passzivitásban maradás. Ezért kell dolgozni önmagunkon. Egyszerűen a feltétel nélküli Jézusi szeretetet gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni mindennap non-stop. És tényleg a tiszta lap az egyetlen megoldás. Vagyis ezzel együtt a megbocsátás a másikoknak. Vagyis a jelenleg hatalmon lévőknek és megmutatni nekik azt, hogy mi nélkülük is tudunk létezni. Ennyire, de ennyire egyszerű a dolgunk.

Ezért is köszönöm a Létezésnek, hogy megmutatta mi történik, akkor, ha kissé kibillenek az egyensúlyomból. Köszönöm a tapasztalatokat.

Kedves olvasó! Neked is köszönöm a figyelmed.

Írta HUNFény

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése